Átláthatósági

A jelentés a Állami Pénzügyi Felügyelet 2/2016. ASF rendelete által előírt követelményeivel összhangban, ASF által jóváhagyott, szabályozott és felügyelt szervezetek által alkalmazott vállalatirányítási (időről időre felülvizsgált és módosított) elveiről szól.

A fenti szabályzat előírásaira tekintettel a PAID S.A., a közzétételi követelményeknek megfelelően, közzéteszi és rendszeresen frissíti az információkat.

 

Töltse le a dokumentumot PDF formátumban.

 

A. Szervezeti struktúra

A felelős társaságirányítási és igazgatási struktúrát: a Részvényesek Közgyűlése, az Igazgatótanács, a Vezérigazgató és a Vezérigazgató-helyettes látja el.

A Társaság részvényesei:

  •   ABC Insurance R.T.
  •   ASTRA R.T. Biztosító és Viszontbiztosító Társaság – fizetésképtelen,
  •   CARPATICA BIZ R.T. - fizetésképtelen,
  •   CERTASIG Biztosító és Viszontbiztosító Társaság R.T. - fizetésképtelen,
  •   CITY INSURANCE Biztosító és Viszontbiztosító Társaság R.T. – fizetésképtelen,
  •   SIGNAL IDUNA Biztosító R.T.,
  •   EUROINS ROMANIA Biztosító Viszontbiztosító R.T. - fizetésképtelen,
  •   GENERALI ROMANIA Biztosító Viszontbiztosító R.T.,
  •   GRAWE ROMANIA Biztosító R.T.,
  •   GROUPAMA Biztosító R.T.,
  •   UNIQA Biztosító R.T.,
  •   ALLIANZ -TIRIAC UNIT Biztosító R.T.

A társaság részvényesei összesen 19.341.819 részvénnyel rendelkeznek, amelyek névértéke 4 lej. Jelenleg a PAID S.A. társaság jegyzett tőkéje 77.367.276 lej. 

A 260/2008. sz. törvény 2023.11.11-i módosításával a PAID részvényesi köre megnyílt a biztosítókon kívüli szervezetek előtt, és a maximális részvénytulajdon 15%-ról 25%-ra (csoportok esetében 30%-ra) emelkedett.

Az Igazgatótanács öt tagja:

  •   François Benoit Jean-Baptiste Pierre Coste Úr- Elnök;
  •   Gabriel Marcu Úr- Alelnök;
  •   Adriana Matache Asszony- Tag
  •   Paul Corneliu Cazacu Úr- Tag
  •   Mesut Yetiskul Úr- Tag.

 

Ügyvezető Igazgatóság:

  •   Nicoleta Radu Asszony- Vezérigazgató;
  •   Ionuț Baciu Úr- Vezérigazgató-helyettes
  •   Cosmin Petru Tudor Úr - Vezérigazgató-helyettes.

 

 

A vezetési struktúra saját tevékenysége során kilenc tanácsadó bizottság támogatását élvezi.

Ezek a bizottságok Működési és szervezeti szabályzatok alapján működnek, ajánlásokat tesznek különböző témákkal kapcsolatban, amelyek a döntéshozatali folyamat tárgyát képezik, és anyagoakt/jelentéseket terjesztenek elő az Igazgatótanács számára, a rájuk bízott témákkal kapcsolatban.

Ezek a bizottságok a következők: Kockázatkezelési Bizottság, Ellenőrzési Bizottság, Kár Bizottság, Panaszelemző és Kezelési Bizottság, Befektetési Bizottság, Viszontbiztosítási Bizottság, Üzletmenet-folytonossági Bizottság (BCP), Javadalmazási Bizottság és Katasztrófakárok Instrumentális Tervének Válságbizottsága.

 

A kulcspozíciókat a következő személyek töltik be: Kockázatkezelési Főosztály Vezetője, Szabályszerűségi Főosztály Vezetője, a Belső Ellenőrzés/Audit: A Delloite Audit SRL-hez kiszervezett funkció, Felelős a kiszervezett funkcióért: Belső Ellenőrzés/Audit Fosztály Vezetője.

Szerkezeti felépítés:

  •   Végrehajtó vezetés: Vezérigazgató és 2 főigazgató-helyettes 
  •   Főtitkárság: Főtitkárság osztályvezető, Osztályvezető asszisztens
  •   Aktuáriusi Főosztály: Főosztályvezető, Aktuárius
  •   Kockázatkezelési Főosztály: Főosztályvezető, Aktuárius
  •   Számviteli Főosztály: Főosztályvezető, közgazdászok
  •   Gazdasági Főosztály: Főosztályvezető, Banki Pénzügyi Könyvelő
  •   Humánerőforrás Főosztály: Főosztályvezető
  •   Belső Ellenőrzési és Minőségirányítási Főosztály: Főosztályvezető
  •   Belső Audit Főosztály: Főosztályvezető
  •   Viszontbiztosítási Főosztály: Főosztályvezető, Biztosítási viszontbiztosítási/szakemberek 
  •   Jogi Főosztály és Szabályszerűségi: Jogi főosztály és Szabályszerűség: főosztályvezető, szabályszerűségi tisztviselő, jogi tanácsadók
  •   Jogi Főosztály: Jogi tanácsadók
  •   Szabályszerűségi Főosztály: Szabályszerűségi főosztály: főosztályvezető
  •   Kárfőosztály: Főosztályvezető, kárkoordinációs felügyelők / kárszakértők
  •   Forgalmazási/Technikai Támogatási Főosztály: Főosztályvezető, Biztosítási koordinációs felügyelő
  •    Marketing/Kommunikációs Főosztály: Főosztályvezető, Marketing referens
  •   Módszertani, Elemzési és Jegyzési Jelentés Főosztály: Főosztályvezető, Elemző, Levéltáros
  •   Informatikai Főosztály: Főosztályvezető, Elemző, Hálózati adminisztrátor, Rendszermérnök
  •   Biztonsági tisztviselő (CISO);
  •   Projektmenedzser.

 

B. Az irányítási rendszer főbb jellemzői

 

Az irányítási rendszer a vállalat stratégiai céljainak és tevékenységének megvalósítását támogató szervezeti struktúrákat foglalja magába. A PAID S.A. megfelelően és hatékonyan szervezett, minden szükséges eljárás és operatív ellenőrzés gyakorlatba lévén ültetve. A PAID irányítási rendszere a felelősségek megfelelő és átlátható megosztásán alapul, amelynek célja a hatékony döntéshozatali folyamat, az összeférhetetlenségek megelőzése és a vállalat hatékony irányításának biztosítása.

A vállalatban több olyan rendszer létezik, amelyeknek szerepe a vállalatirányítás biztosítása, éspedig:

  •   hatékony rendszer az információk közlésére és továbbítására az érdekelt felek számára;
  •   hatékony kockázatkezelési rendszer;
  •   hatékony belső ellenőrzési rendszer;

Hasonlóan, vállalati szinten egy sor politikát és eljárást fogadtak el és ültettek gyakorlatba, mint például a következőket: a tevékenység jó menetére vonatkozó politikák; megfelelőségi politikák; javadalmazási politikák; információbiztonsági politikák; kiszervezési politika; Szolvencia II politika; stb. Ezek az eljárások és politikák évente felülvizsgálat és jóváhagyás tárgyát képezik, figyelembe véve a tevékenységek jellegét, terjedelmét és összetettségét úgy egyéni szinten, mint az egész vállalat szintjén.

A Társaság irányítási rendszerrel kapcsolatos célkitűzései elsősorban a következőkre irányulnak:

  •   alkalmazkodás a legújabb változásokhoz;
  •   az érdekeltek bizalmának erősítése;
  •   világosan meghatározott és kommunikált irányítási folyamatok és képességek;
  •   a kockázatkezelés és a belső kontrollrendszer állandó optimalizálása;
  •   összehangolás a törvényi előírásokkal;

 

A társaság szervezeti diagramja és a Szervezeti és Működési Szabályzat azt mutatja, hogy a társaság jellegének, méretének és összetettségének megfelelő struktúrával rendelkezik, és hogy az arányosság elvét tiszteletben tartják. A ROF megemlíti a társaság szervezeti struktúráinak szerepét és feladatait is.

A beszámolási időszak alatt a szervezeti struktúrában változások történtek, amelyek a vezérigazgató-helyettesi szinten bekövetkezett változások és a hatáskörök újraelosztása miatti szervezeti változásokat, valamint a 260/2008-as törvény módosításával összefüggésben a munka összetettségének növekedése miatti szervezeti változásokat tükrözik.

A 260/2008-as törvény módosításával az üzleti modell komplexitásának szintje megnőtt, ami a szükséges koordináció és működési kapacitás biztosítása érdekében kiegyensúlyozott feladatmegosztást tesz szükségessé.

A változtatások a következő megfontolásokon alapultak:

 

  •   a 260. törvény új formáját tükröző szervezeti struktúra szükségessége;
  •   a szervezeti struktúra folyamatosságának biztosítása;
  •   a felelősségi körök kiegyensúlyozása;
  •   az összetevők (osztályról főosztályra) és funkciók (osztályvezetőről főosztályvezetőre) átnevezése a PAID-nak a törvény szerint a koordinációs szerep fontosságának hangsúlyozása érdekében.

  Ezáltal létrehozták a Vezérigazgató-Helyettes/CDO (Chief Development Officer) pozíciót, amely az operatív terület (Kár, IT) és a fejlesztési terület (marketing, jegyzés és forgalmazás) koordinációját látja el;

 

A vállalatirányítási keretrendszerről további részletek a Fizetőképesség és a pénzügyi kimutatások jelentés (SFCR) B. fejezetében találhatók.

 

C. A pénzügyi helyzet értékelésének következtetései

 

A cég fő pénzügyi mutatói, a törvényi számviteli és pénzügyi beszámolási standardok szerint:

 

Az ASF-módszertan szerint megállapított és kiszámított likviditási ráta alakulása:

A vállalat pénzügyi stabilitásának fő mutatói a Szolvencia II jelentéstételi rendszerben, a Standard Formula szerint számítva:

 

2022-től a szolvenciamutató csökkenő tendenciát mutatott, amit az SCR növekedése okozott, ami elsősorban a saját önrész növekedésének és a társaság portfóliónövekedésből eredő kitettségének köszönhető. Az állampapírok piaci értéke még mindig alacsonyabb a számviteli értéknél, amit a kamatlábak kedvezőtlen alakulása generált.

A szavatolótőke-szükséglet (SCR) 2023.12.31-én 157.887.002 RON. A szolvenciamutató az osztalékfizetés után 212%.

A katasztrófakockázat fedezésére a PAID S.A. 2023.12.31-én hatályos viszontbiztosítási programmal rendelkezett, amelynek kapacitása 2023.12.31-én elérte az 1,1 milliárd EURO kapacitást földrengés-, árvíz- és földcsuszamláskockázatokra, a földrengéskockázatok esetében legfeljebb 13 millió EUR, az árvíz- és földcsuszamláskockázatok esetében pedig legfeljebb 9 millió EUR saját kockázatviseléssel.

A viszontbiztosítási program mögött 52 viszontbiztosító áll, és a kapacitás mintegy 45%-a (second best módszernek megfelelően) az S&P vagy az AM Best által "AA" minősítésű viszontbiztosítótól származik.

 D. A pénzügyi beszámolási elvek és gyakorlatok alkalmazása formális keretének főbb jellemzői

PAID S.A. elkészíti a jogszabályban előírt pénzügyi kimutatásokat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a biztosítási és/vagy viszontbiztosítási tevékenységet folytató vállalkozások egyedi éves beszámolóira és konszolidált éves pénzügyi kimutatásaira vonatkozó számviteli szabályzat jóváhagyásáról szóló 41/2015 sz. Szabálya szerint.

Az éves pénzügyi kimutatásokat független könyvvizsgáló ellenőrzi. A 2023-as pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatások csomagját a Mazars România SRL ellenőrizte.

Szolvencia II jelentések (SII)

A biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység engedélyezéséről és felügyeletéről szóló 237/2015 sz. Törvény pénzügyi beszámolási követelményeinek, valamint a biztosítási és/vagy viszontbiztosítási tevékenységre vonatkozó jelentésekről, utólagosan módosított és kiegészített, 21/2016 sz. Szabály követelményeinek megfelelően, PAID S.A. elkészíti az alábbi jelentéseket és azok szerint beszámol:

  •   Negyedéves és éves kvantitatív modellek (QRT)
  •   Fizetőképesség és pénzügyi kimutatás (SFCR);
  •   Időszakos felügyeleti jelentés (RSR).

Ezenkívül a Szolvencia II, a Felhatalmazáson alapuló rendelet és a Belső politika rendelkezéseivel összhangban a PAID S.A. évente, vagy minden alkalommal, amikor a kockázati profilban vagy a kockázatvállalási hajlandóságban jelentős változások történnek, egy csoportszintű, leendő saját kockázatértékelési jelentést készít (ORSA jelentés).

A PAID S.A. szintjén kidolgozták és alkalmazták a „Jelentési politikát”, amelynek célja az összes kötelező jelentés időben történő elkészítésének és továbbításának, valamint azok helyességének és teljességének biztosítása.

Az Audit Bizottság az a fórum, amely jóváhagyja a törvényi és a Szolvencia II jelentéseket, mielőtt azokat jóváhagyásra benyújtják az Igazgatótanácsnak és/vagy a Részvényesek Közgyűlésének.

 

A rendszer főbb jellemzői a kockázatok ügyintézésével/kezelésével kapcsolatban

A Kockázatkezelési Rendszer Kezelése a Társaság szintjén a Kockázatkezelési tevékenység tervezésével, koordinálásával és ellenőrzésével valósul meg. Ennek keretében a társaság konkrét stratégiákat határoz meg, politikákat és eljárásokat dolgoz ki a kockázatok időben történő azonosítására, értékelésére, nyomon követésére, kezelésére/csökkentésére és jelentésére, annak optimalizálása és a „risk awareness’’” szervezeti kultúrájának megteremtése érdekében.

E. A kockázatkezelési rendszer célja, hogy biztosítsa a társaság célkitűzéseinek elérését a következők tekintetében:

  •   a Szolvencia II szintjének megerősítése;
  •   a kockázatoknak a fizetőképességi, jövedelmezőségi és likviditási mutatókra gyakorolt hatásának értékelése és kezelése;
  •   a jogszabályi változások időben történő végrehajtásának nyomon követése;
  •   a specifikus jogszabályi keret javításának folytatása;
  •   a katasztrófakárok instrumentális tervének véglegesítése;
  •   a viszontbiztosítási program folyamatos kiigazítása a viszontbiztosítók megfelelő kapacitásának és minőségének biztosítása érdekében, a társaság politikájának megfelelően;
  •   a felgyorsult inflációból és a rendszerkockázatból eredő egyedi kockázatok értékelése és ellenőrzése;
  •   a kárigények gyors rendezésének biztosítása olyan eljárás révén, amely biztosítja a biztosított megelégedettségét (kevesebb beadvány és bírósági per);
  •   a biztosítási portfólió fejlesztése az új jogszabályi rendelkezések megfelelő végrehajtása révén.

Az egyedi kockázatkezelési stratégia a Társaság általános stratégiájának szerves részét képezi, amelynek alapvető célkitűzései: az SCR és MCR tőkekövetelmények betartása és a megnövekedett fizetőképességi arány biztosítása, az optimális viszontbiztosítási program és a profitra és a tőkésítésre orientált hatékony menedzsment megvalósítása, mindezeknek egységes célja a PAID S.A. pénzügyi stabilitásának fenntartása annak érdekében, hogy az Ügyféllel szembeni minden pénzügyi kötelezettség teljesüljön.

PAID S.A. évente kidolgoz egy Kockázati tervet, amely bemutatja az egyes jelentős kockázatokra vonatkozó célkitűzéseket és intézkedéseket, amelyet megvitatásra és jóváhagyásra terjeszt az Igazgatótanács elé.

A PAID S.A. kockázati stratégiája a következő elveken alapul:

  •   Megfelelő irányítás kialakítása a PAID stratégiával kapcsolatban;
  •   A kockázatkezelés a szabványokon és szabályokon alapuló irányítási rendszer szerves része;
  •   A kockázati stratégia a PAID S.A. üzleti stratégiájának szerves része, amelyet a kockázatvállalási hajlandóság, a saját alapok szintje és a tőkekövetelmény (SCR) tiszteletben tartására vonatkozó üzleti stratégiai folyamatok során történő figyelembevétele támogat;
  •   A társaság vezetése erős tőkealapot és körültekintő fizetőképességi rátákat biztosít;
  •   A viszontbiztosítási program, mint a kockázatok átruházásának és a szavatolótőke védelmének fő eszköze;
  •   A „biztonság vs profit” elven alapuló befektetési politika, amelynek mindkét eszközosztály-korlátot meg kell határoznia, és el kell kerülnie az egy pénzügyi intézményre történő túlzott koncentrációt;
  •   A teljesítménymutatók és monitorozásuk állandó javítása/optimalizálása a riasztási jelek időben történő azonosítása érdekében;
  •   A stratégiai és operatív tervezési folyamatot az ORSA eredményei támogatják;
  •   Operatív kockázatcsökkentő technikák (belső ellenőrzési rendszer, üzletmenet-folytonossági tervek, informatikai biztonság és katasztrófa utáni helyreállítási terv, személyek és eszközök védelme és biztonsági intézkedései) alkalmazása;
  •   Folyamatoptimalizálás.

A társaság fő stratégiai célkitűzései továbbra is a vállalat fenntartható fejlődésének 4 oszlopához kapcsolódnak. Ezen oszlopok a következőek:

1.      Irányítás: működési keretrendszer biztosítása a jogi előírások és a társaság kockázati profiljának teljes betartásával;

2.      Pénzügyi fenntarthatóság: amelyet a társaság fizetőképességének szintje, valamint a viszontbiztosítási védelem szerkezetének és szintjének megfelelő méretezése tükröz;

3.      Működési fenntarthatóság: amelyet nagy esemény esetén vagy a portfólió növekedése, bármely pillanatban, a megszokott átlagnál sokkal nagyobb számú művelet feldolgozásának képessége tükröz;

4.      Fejlesztés: a lefedés mértékének és implicit módon a portfóliónak a növelése.

 

A PAID S.A. tevékenysége elemzését a következő kockázatoknak való kitettség szempontjából elemezzük: Jegyzési kockázat, Likviditási kockázat, Hitelkockázat, Piaci kockázat, Operatív kockázat, Hírnév kockázat és Stratégiai kockázat. A kockázatokat egyénileg, de összesítve is kezeljük. PAID S.A. a Standard Formula felhasználásával számítja ki a tőkekövetelményt. A kapott eredmények áttekintést nyújtanak arról, hogy a kockázatok hogyan oszlanak meg a különböző kockázati kategóriák között és meghatározzák a tőke- és fizetőképességi követelményeket a Szolvencia II-nek megfelelően.

Az elmúlt évek pénzügyi eredményei alapján a PAID S.A. jelentős események hiányában saját tőkét halmozott fel. A 2023 elején bekövetkezett események a viszontbiztosítási költségek jelentős növekedéséhez és a káreseményköltségek jelentős emelkedéséhez vezettek, ami veszteséget eredményezett a 2023. évi műszaki eredményben, és a viszontbiztosítási díjak emelkedésének kilátását jelzi.

A kockázatelemzéseket vállalati szinten készítik el, a kockázati politikák és eljárások előírásainak betartása mellett.

A szavatolótőke-szükséglet mennyiségi értékelése:

  •   Jegyzés SCR: A társaság legfontosabb kockázata. Az előző év azonos időszakához képest a kockázatvállalási kockázat jelentősen megnőtt a NatCat SCR növekedése miatt, amelyet a viszontbiztosítási programnak megfelelő önrész növekedése generált, mind a földrengés, mind az árvíz esetében, 13 millió euróra a földrengés és 9 millió euróra az árvíz esetében. (a földrengések esetében 11 millió euróról és az árvizek esetében 9 millió euróról). A 2022-es évhez képest a viszontbiztosítási programok újra kiegészítését is figyelembe vették, minden egyes specifikus kockázatra kiszámítva, valamint a Szolvencia II egyenértékű rendszert nem alkalmazó viszontbiztosítók hatását, amelyek SQS-értéke nagyobb, mint 3.
  •   Piac SCR: Ez a PAID második legnagyobb kockázata. Az előző év azonos időszakához képest kissé csökkent, főként a kamatkockázat csökkenésének köszönhetően. A kamatkockázat részét képezi az FGA speciális díjkövetelésének kapcsolódó hatása is.
  •   Ellenérték SCR: Nagyon fontos kockázatot jelent a társaság számára a viszontbiztosítási program eredményeként, amely jelentős viszontbiztosítási kapacitással rendelkezik, amelyet számos viszontbiztosító nyújt. Az Ellenérték SCR mind az 1., mind a 2. típusú kitettségek esetében növekedést regisztrált a portfólió növekedése és a jelentős folyószámla-állományok, azaz a közvetítőkkel szembeni követelések növekedése következtében.
  •   Működési SCR: az előző év azonos időszakához képest kismértékben nőtt a portfólió növekedésének köszönhetően.

 

A kockázatkezelési rendszerről további részleteket a Fizetőképesség és a pénzügyi kimutatások jelentés (SFCR) B. fejezete (B.3. Alfejezet) és C. fejezete tartalmaz.

 

Kockázatkezelési/ügyintézési rendszer hatékonysága értékelésének következtetései

  •   A menedzsment rendszerben meghatározott kockázatvállalási hajlandóságot és szignifikancia küszöböt az Igazgatótanács hagyja jóvá.      
  •   A Kockázatkezelési funkció és adott esetben a Kockázatkezelési Bizottság kockázati jelentés útján jelentést tesz az Igazgatótanácsnak a kockázati helyzetről.
  •   A Kockázatkezelési Főosztály/Kockázatkezelési Bizottság időszakosan bemutatja az Ügyvezető Igazgatóságnak/ Igazgatótanácsnak a specifikus kockázatkezelési mutatókat, a mutatóknak a referencia-küszöbértékekhez való viszonyát, elemzésre, vitára és jóváhagyásra javasol a kockázat kezelésére vonatkozó sajátos eljárásokat, jelentéseket, az Operatív Kockázati Mátrixot, stb.
  •   A társaság vezetése úgy véli, hogy a kockázatkezelési rendszer megfelelő, teljes és megfelelően lefedi az összes tevékenységi területet.